Roger legyőzte Wawrinkát 6:3, 7:6-ra.
Érdemes volt fentmaradni az biztos, hiszen látványos labdamenetekben nem volt hiány. Ott volt például az a pont 2. szett 1-3* 30-40*-nél, amit fonák egyesen down the line-nal fejezett be Rog. Vagy az első szett játszmalabdája, ahol nem akármilyen fonák, majd tenyeres mentés után ütötte be a nyerőt, hogy mást ne említsek. De Stannek is voltak szép villanásai. A rutin győzött.
Az első szettben Rog 4-3* után breakelt, majd kiszerválta a szettet. A második Stannek indult jobban, el is húzott 0:3-ra, de aztán Rog visszajött és tb-re mentette a szettet, amit könnyedén hozhatott volna, ha 6:1-után nem engedi vissza Stant 6:5-re. Itt aztán egy csodás pontal behúzta a szettet.

4-3*-nál lévő szünetben a közönség köszöntötte Rogert & Mirkát (fehér és piros táblákat tartottak fel és abból állt össze a szöveg), ami kedves gesztus volt, bár nem állítom, hogy értem, hogy miért pont akkor. Stan utána bukta a szerváját. Persze nem állítom, hogy azért, mert ez megzavarta, csak elég hülyén jött ki. Szerintem. Jobb lett volna a meccs végén, slusszpoénként.