Roger az AO után sok érdekességet mondott (több dolgot már olvashattunk belőle részletekben, de most itt a teljes) : nem nagyon fáradt el, örül, hogy mellette a család, és hogy hamarosan Afrikába szeretne utazni:

1 nappal később
"Az ember nagyszerűen érzi magát egy ilyen győzelem után, elégedett, laza, Ausztráliában egyébként is minden olyan nyugodt. A család csak tovább erősíti ezt a jó érzést. Most ott tartok, amit néhány hete reméltem, hogy elérek. Nem nagyon akarok most nagyon előre nézni, jól játszok, örömömet lelem a teniszben. Nehéz mindig jó teljesítményt nyújtani, a versenyek kemények, fizikailag nagyon megterhelőek. Ez nagy győzelem volt, ezért szeretném kiélvezni a pillanatot. Párizs és Wimbledon még messze vannak. De azért őrület ez az egész: tavaly kikaptam itt Nadaltól, azóta van két lányom és 3 újabb GS trófeám."

A test
"Bár fáradt vagyok, de meglepően jól érzem magam. Elég jól ismerem már a testem, sok ilyen szituációban voltam. Sokkal fáradtabb is voltam már [1-1 GS döntő után], volt olyan, hogy alig bírtam felkelni az ágyból, meg is nyomtam az off gombot, hogy most 2 hétig nem fogok teniszezni, pihennem kell. Most frissnek érzem magam és holnap probléma nélkül tudnék síelni"

Etiópia
"Most visszamegyek Svájcba (mint már tudjuk Rog ott is van, St.Moritz-ban;)), aztán Dubaiba edzeni, majd ott játszom a következő tornámat 22-től. Igazi alapozó edzésre nem lesz idő, mert ki is kell pihennem magam, de 7-9 nap elég lesz, mert 2009 végén jól alapoztunk, jól érzem magam, fitt vagyok. Közben megyek Etiópiába is, mindenképpen szerettem volna újra tenni valamit az alapítványomért, a legutóbbi ilyen utam Indiába volt, az UNICEF-nek. Az utóbbi évek olyan intenzívek voltak, minden időm be volt táblázva. De most vége, újra Afrikába kell utaznom, akkor is, ha csak egy napra tudok. Az az érzésem, a jövőben sokkal gyakrabban fogok ilyesmit csinálni, csak korán tervbe kell venni és meg kell szervezni."

...

A reakciók
"A legtöbb ember időközben megértette, hogy nem olyan egyszerű mindig nyerni. Korábban minden játszma, amit elveszítettem esemény volt, most már kicsit lazábban figyelik az ilyesmit. Egy hete sokan azt mondták, Federer már nem a régi, nem fog Melbourne-ben győzni. Számomra nem olyan fontos, hogyan játszok egy torna elején, az igazságra a fontos meccseken, az erős ellenfelek ellen derül fény, nem az 1. körben. A honlapomon is szkeptikusak voltak a szurkolóim, h mi az, ami még hátra van [a karrieremből], ennek most már vége, hála Párizsnak, Wimbledonnak Melbourne-nek. A barátaimnak és nekem ez inkább olyan: Őrület, már megint nyertél egyet. Persze világos, hogy a 2009-es Párizsnak és Wimbledonnak mindig speciális helye lesz - első győzelem a French Openen, majd a GS rekord. Itt most megmutattam, hogy én vagyok a világelső, mindenkit le tudok győzni, ennek sokan örülnek. Svájcban egyébként is mindig hihetetlen nagy a visszhang, ha nyilvánosan szerepelek."

A csapat
"Nagy lecke volt, hogy 2004/05-ben nem volt menedzsmentem és edzőm. Amit akkoriban csináltam visszatekintve őrültség volt, senkinek nem ajánlanám, de sokat tanultam. Mirkával és a szüleimmel mi csináltunk mindent, a pályán és a pályán kívül is nagy kihívásokkal kellett szembesülnöm. Most sokkal egyszerűbb az életem, minden a helyén van. Seve (Lüthi) is nagy segítség. Sokat beszélünk arról, h edzünk, h jobb legyek. Azonos a véleményünk, terveket dolgoztunk ki, azért hogy kijöjjek a gödörből - hogy mindez sikerült az nagyon jó. Hittem benne, a nehéz időkben is, amikor sokan azt mondták, h valamit változtatnom kellene. Akkor azt mondtam, higgyetek nekem, tudom mit teszek és igazam lett. Nyertem Párizsban, Wimbledonban, döntős voltam a US Openen és nyertem itt, mindig Seve-vel a boxomban. Emelett ő a barátom és a Davis Kupa kapitány is."

Murray és a britek
"Nem állt szándékomban Andyt befolyásolni a meccs előtt. Sajnálatos lenne, ha a brit sajtó éket verne közénk, ennek a veszélyét már Wimbldeonban éreztem, amikor arról volt szó: Nézzétek hogy öltözött fel Federer, vagy Dubaiban (2008), amikor azt mondtam Murray játszhatna még támadóbban, csak kivárásra játszik. A kritika a legmasabb szinten majdnem olyan, mint egy bók. Persze megértem, h a 25 újságírónak, akik Angilából érkeztek Ausztráliába valamit írnia kell, aztán ezt átveszi az egész világ. Ha valami egy svájci lapban áll, azt nem feltétlenül veszi át a ‹New York Times›, ez az extrém az angol sajtóban."

A forma
"Az évek során erősebb lettem. 2004-2007-ig elképesztően játszottam, a legjobban talán 2007 végén, az edzésen, mielőtt beteg lettem. Néha nem nyered meg a legfontosabb pontot, bár ugyanolyan jól játszol, mint máskor és aztán hiányzik egy trófea. 2008/09-ben nem mozogtam optimálisan, de ez már elmúlt. A fonákom, olyan amilyennek szeretném és a tenyeresem is újra visszajött, azért is szenvedtem vele, mert nem mozogtam olyan jól. Emellett sok rizikót kellett vállalnom, mert kevésbé voltam jó a védekezésben. Most újra sokkal egyszerűbb játszanom és az önbizalmam is visszatért."

A család
"Más, de csodálatos, hogy most már itt van a családom. Nem szeretném, hogy másképp legyen. Néha arra gondolok, hogy előbb kellett volna családot alapítanom, annyira jó ez az egész. A babákkal minden rendben, de persze tudom, hogy jönnek még nehéz idők. Mindig is jól sikerült a teniszt különválasztanom a privát életemtől, ez most még intenzívebb. Örülök, hogy sikerült megoldanunk, hogy együtt utazzunk és hogy Mirkának nem esik nehezére, hogy elkísérjen a gyerekekkel. Mindez segít, hogy a pályán megtaláljam a belső nyugalmamat."